Szja bevallás 2016-ra

A 2016-ban szerzett jövedelem bevallása

Munkáltatói adómegállapítás

 

A munkáltató, ha ezt vállalja elkészítheti munkavállalója számára az elszámolást.

A munkáltatói adómegállapítást kérő nyilatkozat az adóbevallással egyenértékű.

 

Ki kérheti?

Az a magánszemély, aki 2016-ban

kizárólag munkáltatótól szerzett bevételt, amelyet a nyilatkozat hiányában önadózóként köteles lenne bevallani;
a munkáltatótól szerzett bevételét
az adóévben kizárólag egymást követően fennálló munkaviszonya alapján szerezte, és a korábbi munkáltatók által a munkaviszony megszűnéséről szóló igazolást átadja az adó elszámolását vállaló munkáltatónak;
a költségvetési szervek központosított illetmény-számfejtési körébe tartozó kifizető munkavállalójaként az adóévben kizárólag ugyanazon illetményszámfejtő helyhez tartozó kifizetőktől szerezte;
az adóévben – az előzőekben említett bevételek mellett – kizárólag adóköteles társadalombiztosítási, családtámogatási ellátás, önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítők illetménye, munkanélkülieket megillető ellátásként szerzett bevételt és az erről szóló, az adó elszámolásához szükséges igazolásokat átadja az adó elszámolását vállaló munkáltatónak.
Az a magánszemély is választhatja, aki az előző feltételeknek is megfelel és

adókedvezményt érvényesít, az adójáról önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatban, nyugdíjbiztosítási nyilatkozatban rendelkezik, feltéve, hogy az adókedvezményre jogosító igazolást, valamint a rendelkező nyilatkozatát az adó elszámolását vállaló munkáltatónak határidőben átadja.
a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő nemleges bevallási nyilatkozatát az adó elszámolását vállaló munkáltatónak átadja.
Ki nem kérheti?

Az a magánszemély, aki a felsorolt feltételek egyikének sem felel meg vagy

a nyugdíjbiztosítási nyilatkozat megtételére külföldi biztosítóval megkötött nyugdíjbiztosítási szerződés alapján jogosult;
nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat alapján adójának átutalásáról rendelkezik;
az adóévre a biztosítások kedvezménye miatt levont adó bevallására és megfizetésére köteles;
az adóévre az önkéntes kölcsönös egészségpénztári egyéni számláján lekötött összeg miatt levont, kiutalt adó bevallására és megfizetésére köteles;
nyugdíj-előtakarékossági számláról nem nyugdíj-szolgáltatásként felvett összeg vagy a nyugdíj-előtakarékossági számla tartós befektetési szerződéssel történő átalakítása miatt a kiutalt adó bevallására és megfizetésére köteles;
az a magánszemély aki egyébként az adóhatóság közreműködése nélküli bevallás benyújtására köteles.
Milyen nyomtatványon?

16NY29 számú nyilatkozat a munkáltató által történő adómegállapítás kéréséről

16NY30 számú nyilatkozat arról, hogy a magánszemély nem kér munkáltatói adómegállapítást

 

Kapcsolódó nyomtatványok:

16NY29CSK, amelyben a munkáltatói adómegállapításhoz kapcsolódóan az első házasok és a családi kedvezmény érvényesítéséhezszükséges adatokról nyilatkoznak a magánszemélyek

16NY63, amelyben a mezőgazdasági kistermelő, családi gazdálkodó és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagok nyilatkoznak, az évi 4 000 000 forintot meg nem haladó bevételükről és az egészségügyi hozzájárulásról

Határidő: 2017. január 31.

 

Bevallási tervezet

Kinek készít az adóhatóság automatikusan bevallási tervezetet?

Azon adózók számára, aki munkáltatói adómegállapítást nem kértek, vagy az adó megállapítását a munkáltató nem vállalta, az adóhatóság elkészíti és 2017. március 15-től az ügyfélkapu használatával egy erre a célra létrehozott elektronikus felületen (WebNYK) elérhetővé teszi a személyi jövedelemadó bevallási tervezetét.

 

Ki kérhet bevallási tervezetet?

Az ügyfélkapuval nem rendelkező adózó, amennyiben bevallási kötelezettségének még nem tett eleget, 2017. március 15-éig postai úton, SMS-ben vagy elektronikus úton kérheti, hogy az állami adó- és vámhatóság az adóbevallási tervezetet papír alapon, postai úton továbbítsa részére.

 

Kinek nem készít a NAV bevallási tervezet?

A tevékenységét folytató egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, valamint az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemély részére a NAV nem készít adóbevallási tervezetet.

 

Milyen adatokat tartalmaz a bevallási tervezet?

Az adóbevallási tervezet – amelyet az adóhatóság a magánszemély munkáltatója, kifizetője által megadott adatok alapulvételével készít – tartalmazza a magánszemély által az adóévben megszerzett,

a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó jövedelmet és annak adóját,
az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény hatálya alá tartozó jövedelmet és annak adóját,
az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerinti jogviszonyból származó, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mentesített keretösszeget meghaladó jövedelmet,
a magánszemélyek egyes jövedelmeinek különadójára vonatkozó szabályokat tartalmazó törvény hatálya alá tartozó különadóalapot képező bevételt és annak adóját,
az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény szerinti százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapját képező jövedelmet és az utána fizetendő egészségügyi hozzájárulást.
Határidő: 2017. május 22. Eddig van lehetőség a bevallási tervezet javítására, kiegészítésére

 

Magánszemély által elkészített bevallás

Az adózó maga készíti el szja bevallását, ha az adóévben:

egyéni vállalkozó volt, kivéve, ha az adóév egészében szüneteltette vállalkozói tevékenységét;
mezőgazdasági őstermelő volt, és ebből adóköteles bevétele származott, kivéve, ha jövedelméről munkáltatói elszámolásban nemleges nyilatkozatot adott vagy egyébként a bevételből nem kellett jövedelmet megállapítani;
fizető-vendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást választott;
bármely bevétele adóelőlegének megállapításakor a kifizetőnek (a munkáltatónak) tett nyilatkozatában költség levonását kérte, ide nem értve az e törvény szerint igazolás nélkül elszámolható költség levonására vonatkozó nyilatkozatot;
ellenőrzött tőkepiaci ügyletből, csereügyletből származó jövedelmet szerzett;
az adóelőleg-fizetésre vonatkozó szabályok szerint különbözeti bírság fizetésére köteles;
nem kifizetőtől származó vagy egyébként olyan bevételt szerzett, amellyel összefüggésben az adó vagy az adóelőleg megállapítására maga köteles (ide nem értve az ingó vagyontárgy, ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételt, ha a magánszemély egyszerűsített bevallásra ad nyilatkozatot);
a kifizető által megállapított adó módosítására az adóbevallásában jogosult;
olyan adóköteles bevétele volt, amely alapján a jövedelem külföldön (is) adóztatható vagy amely a jövedelemszerzés helye szerint nem belföldről származott;
nem belföldi illetőségű magánszemély;
a jóváhagyott osztalék adójával szemben az adóévet megelőzően felvett osztalékelőlegből levont adót számol el;
valamely bevételével összefüggésben az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szabályai szerint különadót köteles fizetni, vagy a kifizetőt és az őt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás megállapítását, bevallását és megfizetését a kifizetőtől átvállalta;
valamely bevételével összefüggésben egészségügyi hozzájárulásra előleg-fizetési kötelezettsége keletkezett;
adóját e törvény külön rendelkezése szerint adóbevallásában kell (lehet) megállapítani;
az adóbevallási tervezetet kiegészíteni vagy módosítani kívánja, de ügyfélkapuval nem rendelkezik.
Milyen nyomtatványon? 16SZJA

 

Kapcsolódó határidő:

egyéni vállalkozók, áfa fizetésére kötelezett magánszemélyek számára:
2017. február 27.

magánszemélyek számára: 2017. május 22.

l

 

Adóváltozások 2017

Az szja-törvény módosításainak egy része átírta a cafeteria szabályozását. „Az alkalmazottak kedvezményes adózás mellett évente százezer forintot kaphatnak készpénzben. A közszféra alkalmazottjainak ezen felül 100 ezer forintot, míg a magánszféra dolgozóinak 350 ezer forintot utalhat Szép-kártyára a munkáltató.

A foglalkoztató a juttatott összeg 1,18-szorosa (egy századdal csökken a korábbi 1,19-ről) után fizeti meg a 15%-os személyi jövedelemadót és a 14%-os eho-t.

A munkáltató a cafetéria részeként továbbra is adómentesen adhat például sport- és ún. kultúra-belépőt, illetve szintén adómentesen támogathatja 5 millió forinttal a lakást építő, lakást vásárló és lakáshiteles dolgozóit.

A munkáltató által 2016-ban béren kívüli juttatásként adható egyéb juttatások (pl .üdülési szolgáltatás, munkahelyi étkeztetés, iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, képzési költségek átvállalása, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári munkáltatói hozzájárulás, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba célzott szolgáltatásra befizetett összeg) 2017-től nem minősülnek béren kívüli juttatásnak, hanem úgynevezett egyes meghatározott juttatásnak számítanak. Ez a béren kívüli juttatásoknál magasabb (14 helyett 22 százalékos) eho-kötelezettséget jelent.

A kétgyermekesek családi adókedvezménye, 5 ezer forinttal, 15 ezer forintra nőtt 2017-ben.

Az első házasoknak 24 hónapig – gyermekáldás esetén is – jár a havi 5 ezer forintos állami nászajándék. Az első házasoknak járó kedvezmény a családi kedvezménnyel együtt igénybe vehető már az adóelőlegből is.

Kisadózó vállalkozások tételes adója

A kata választására jogosító bevételi értékhatár emelésére tekintettel az alanyi adómentesség értékhatára 6 millió forintról 8 millió forintra emelkedett. Az átmeneti szabályozás szerint a 2016-os évben a 6 millió forintos árbevételt meghaladó, de a 8 milliós árbevételt meg nem haladó adóalanyok is élhetnek az alanyi adómentesség választásának lehetőségével. Amennyiben az alanyi adómentesség értékhatárát valaki a megelőző 2 évben lépte túl, de a 8 millió forintos értékhatáron belül maradt, az is választhatja az alanyi adómentességet. A Kata bevételi értékhatára 12 millió forintra nőtt, de az alanyi adómentesség 8 millió forintos értékhatára miatt igazából a 8 millió forint a releváns.

 

Kata: érdemi könnyítések

A kisadózó vállalkozások tételes adójának, (kata) bevételi határa 6 millióról 12 millió forintra nőtt; csak ennek átlépése után kell 40 százalékos adót fizetnie a magánszemélynek. Az adókötelezettség teljesítése egyszerűsödött: 24 hónapról 12 hónapra csökkent az az időtartam, amelynek elteltével ismét választható az adóalanyiság, ha az adó alanya önként lépett ki a kata hatálya alól. Szintén könnyítést jelent, hogy a kisadózó vállalkozás bevételének nem lesz része a költségek fedezetére, vagy fejlesztési célra folyósított támogatás; a kedvezmény a 2014. évtől visszamenőlegesen is alkalmazható. A kiegészítő tevékenységet folytató kisadózókat mentesítik, a tételes adó megfizetése alól azokra a hónapokra, amikor keresőképtelenek.

KIVA:

A kisvállalati adó (kiva) választhatóságának bevételi korlátja 500 millió forint marad, azonban az adóalanyiság megszűnése csak az 1 milliárd forintos határ meghaladását megelőző nappal esedékes. Enyhültek a kiva választásának feltételei: a kisvállalati adó szerinti adózást az az adózó választhatja, melynek az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt. A kisvállalati adóalanyiság akkor szűnik meg, ha a létszámnövekedés miatt az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta a 100 főt. A kisvállalati adóalanyiság időszakában keletkezett még fel nem használt elhatárolt veszteséget a társasági adó hatálya alá történő átlépést követően, az átlépés időpontjától számított öt adóéven keresztül lehet felhasználni. Az újonnan létrejövő vállalkozás az adónem választására vonatkozó bejelentését az állami adóhatósághoz történő bejelentkezéssel egyidejűleg teheti meg.

 

 

ÍGY BŐVÜL A BEVALLÁSOK ADATTARTALMA

családi adókedvezmények

családi adókedvezmények

A családi kedvezmény igénybevételéhez a munkáltatónak, kifizetőnek a havi adóbevallásban a következő adatokról is nyilatkoznia kell:

a) a kedvezmény közös érvényesítésének tényéről, annak arányáról,

b) a magzat kivételével minden eltartott (kedvezményezett eltartott) nevéről, adóazonosító jeléről, ennek hiányában természetes személyazonosító adatairól, lakcíméről,

c) arról, hogy e személyek – ideértve a magzatot is – a tárgyhónapban eltartottnak, kedvezményezett eltartottnak, illetve felváltva gondozott gyermeknek minősülnek-e;

e) a családi kedvezmény közös érvényesítése esetén a másik fél adóazonosító jeléről.

Az első házasok kedvezményének igénybevételéhez a munkáltatónak, kifizetőnek a havi adóbevallásban a következő adatokról is nyilatkoznia kell:

a) a házastárs nevéről, adóazonosító jeléről,

b) a kedvezmény igénybe vételének módjára (egyedül, megosztással) vonatkozó döntésről.

MÉGSEM KELL BEKÖTNI A SZÉPSÉGIPAR KASSZÁIT A NAV-HOZ!

A korábbi tervekkel ellentétben mégsem kell bekötni a fodrászok, műkörmösök és Kozmetikusok kasszáit az adóhatósághoz. A szépségiparban dolgozók többségének nem kell számolniuk azzal, hogy kötelezővé teszik a jövőben az online pénztárgépek használatát. Az engedmény magyarázata, hogy az ágazat kisebb szereplőinek túlságosan nagy terhet jelentene az online kasszák bekötése, a nagyobb szolgáltatóknál pedig már úgyis működik a rendszer.

szépségipar

fotó: freedigitalphotos.net

ÍGY VÁLTOZIK A MINIMÁLBÉR 2016-BAN!

A minimálbér 111 ezer forint, a garantált bérminimum pedig 129 ezer forint lesz 2016. január 1-jétől. A kormányrendelet rögzíti: a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló
részére megállapított minimálbér 2016. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 111 000 forint, hetibér esetén 25 550, napibér esetén 5110, órabér alkalmazása esetén 639 forint.

minimálbér 2016

fotó: freedigitalphotos.net

A garantált bérminimum a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetében jövőre havibér alkalmazásánál 129 000 forint, hetibér esetén 29 690, napibér esetén 5940, órabér esetében 742 forint lesz. Részmunkaidőben a minimálbérnek vagy adott esetben a garantált bérminimumnak a meghatározott
havi, heti és napi bértételét a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve kell figyelembe venni.

A kormányrendeletben foglaltakat első alkalommal a 2016. január hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni.

A rendelet 2016. január 1-jén lép hatályba.

VÁLTOZIK A CSALÁDI KEDVEZMÉNY A 2015-ÖS ADÓÉVRE!

Mire figyeljünk 2015-ben a családi adókedvezmény igénybe vétele esetén?

“2015. január 1-jétől bővült a családi kedvezmény jogosultjainak köre. A változás eredményeképpen jogosultnak minősül a családi pótlékra jogosult magánszemély családi pótlékra nem jogosult házastársa. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy amennyiben például a feleség nevelőszülő – azaz a családban nevelt gyermek(ek) él(nek) –, akkor a kedvezmény szempontjából a férj is jogosultnak minősül. Így lehetőség van arra, hogy év közben közösen érvényesítsék nem csak a közös, hanem a nevelt gyermek után járó családi kedvezményt is. A családi kedvezményt az arra jogosult év közben az adóelőleg megállapítása során is érvényesítheti. Amennyiben a magánszemély az összevont adóalapba tartozó bevételét olyan kifizetőtől kapja, amely adóelőleget megállapító munkáltatónak, illetve2015. január 1-jétől a magánszemély részére rendszeres bevételt juttató kifizetőne kminősül, akkor a kedvezmény érvényesítésére vonatkozó adóelőleg nyilatkozatot adhat ezen kifizetőknek. A változás eredményeképpen a családi kedvezmény például abban az esetben is érvényesíthető, ha a magánszemély tartós megbízási jogviszonyból, kifizetőtől ingatlan bérbeadásból származó rendszeres jövedelmet szerez. A 2015-ös adóévről szóló bevallásban, munkáltatói elszámolásban a családi kedvezmény csak akkor érvényesíthető, ha az eltartottak, kedvezményezett eltartottak – a magzat kivételével – adóazonosító jele a nyilatkozaton szerepel.”

Bővebben a NAV weboldalán tájékozódhat, az alábbi link segítségével: NAV – A családi kedvezmény 2015-ös adóévre vonatkozó változásai

JEGYZETT TŐKE EMELÉS 2016.03.15-IG

Az új Ptk. rendelkezései értelmében a korlátolt felelősségű társaságok legkésőbb 2016. március 15-ig kötelesek törzstőkéjüket megemelni, illetve átalakulni, egyesülni, ha a törzstőkéjük nem éri el a 3 millió forintot. A tőkeemelésre több megoldás kínálkozik, melyek közül meg kell találni a társaság számára adózási szempontból a legoptimálisabb megoldást, akár a lehetőségek ötvözésével is.
A törzstőke emelés történhet:
1. Eredménytartalék vagy tőketartalék terhére
2. Tagok pénzbeli hozzájárulásával
3. Tagok nem pénzbeli hozzájárulásával (apport)
4. Osztalék elengedésével
5. Tagi kölcsön elengedésével
6. Tagi kölcsön beapportálásával

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

HASZNOS LINKEK

hasznos linkek

Köszönjük a képet, freedigitalphotos.net!

Csak, hogy kéznél legyenek 🙂

NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL

KORMÁNYZATI PORTÁL, ÜGYFÉLKAPU BELÉPÉS

HELYI ADÓK BEFIZETÉSI SZÁMLASZÁMAI, BUDAPEST

NAV ÜZEMANYAG ÁRAK AZ ELSZÁMOLÁSHOZ

MAGYAR NEMZETI BANK

SZÁMVITELI POLITIKA

Könyvelés

Köszönjük a képet, freedigitalphotos.net!

Tudta, hogy minden vállalkozásnak megalakulástól számított 90 napon belül, számviteli politikát kell készítenie? Érdemes megjegyezni, hogy mit kell tartalmaznia a számviteli politikának:

  1. Számviteli Szabályzat

  2. Számlarend

  3. Értékelési Szabályzat

  4. Leltározási és Selejtezési Szabályzat

  5. Pénzkezelési Szabályzat

A hiányzó szabályzatok büntetési tétele, szabályzatonként 500.000,-Ft! Hogy megéri-e elkészíteni? Szerintünk igen! Mi biztosan nem kockáztatnánk 5*500.000-ft-os bírságot, mert éppen nem törődtünk vele, így nem készült el.

Aki nem rendelkezik vele, ne habozzon, rendelje meg minél előbb!